„A sok erőszak miatt kiáltoznak;
jajgatnak a hatalmasok karja miatt”!
Bevezető
Kedves Olvasó! Előre bocsátom, hogy:
– A következő oldalakon olvasható üzenet tartalma egyes olvasókat kibillenthet a világ vagy a vallás adta békességükből!
– Az üzenet hatására egyesek felébredhetnek, és visszaemlékezve Isten iránti első szeretetükre, megtérhetnek.
– Az empatikus beállítottságú (együttérző) olvasóban az üzenet egyes részei mély szomorúságot, bánatot okozhatnak. – Ha ez történne Veled, arra hívlak, hogy emlékezz velem együtt Tanítónk, Jézus bátorító szavaira és ígéretére! „Boldogok (áldottak), akik sírnak (gyászolnak): mert ők megvigasztaltatnak.” (Mt 5,4)
– Félénkebb lelkületű emberben az üzenet rémületet kelthet. – Ha ezt mérlegelted, és mégis belekezdesz az olvasásba: Legyél erős, bátorodjon a szíved, és várjad az Urat!
– A magát mindennel kapcsolatban tájékozottnak, naprakésznek vélőben a felsorolt állapotok és folyamotok valóságtartalmával kapcsolatban hitetlenkedést, kétkedést, tagadást válthat ki az üzenet.
De „aki szánt, reménység alatt kell szántania” (1Kor 9,10b). Abban az Úrba vetett reménységben szántok, hogy a szántást követi majd a vetés, a vetést pedig idővel követi majd az aratás. Hogy a szántás után következő vetésnek és aratásnak részese leszek-e a továbbiakban vagy sem, azt az egyedül bölcs Istenre bízom.
Aki naponta, vagy rendszeresen tanulmányozza a Bibliát, Isten írott beszédét, folyamatosan imádkozik és időnként körülnéz az őt körülvevő világban, annak már valószínűleg kialakult a saját meggyőződése a dolgok állásáról. Az ilyen hívő felfedezhette a folyamatokban felsejlő, hívők számunkra áldott (Jel 1,3), Isten nélkül, Istent nyíltan vagy formálisan tagadva élők számára baljós jövőt körvonalazó jeleket. „Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve.” – mondja Pál apostol (Róm 14,5b). Ennek megfelelően azt mondom, amit én tudok, és arról teszek bizonyságot, amit én látok. Nem tagadom, elismerem, hogy tükör általi, homályos a látásom, és rész szerint valók az ismereteim (1Kor 13,12). Tisztában vagyok azzal is, hogy lesznek, akik nem fogadják el bizonyságtételemet. Ismétlem: aki szánt, reménység alatt kell szántania.
Az én felelősségem annyi, hogy elmondjam, amit tudok, és bizonyság tegyek arról, amit látok. Az olvasó felelőssége pedig az, hogy megvizsgálja az olvasottakat a Biblia fényében és a tapasztalatai alapján, majd levonja következtetéseit, mérlegelje azokat, és mindezek alapján döntsön arról, hogy elfogadja vagy elutasítja az üzenetet.
A legtöbb és a legjobb, amit kívánhatok és remélhetek az az, hogy Mennyei Atyánk akarata legyen meg mindannyiunk életében! Ámen.
A világról
Kiinduló pontunk János apostol kijelentése: „Az egész világ a gonoszságban vesztegel.” (1Jn 5,19b) A szó szerinti, LITV verzió szerint az egész világ a „gonoszban” vesztegel (fekszik). A helyzet az utóbbi majdnem kétezer évben csak negatív irányban változott. Az említett gonosz a Sátán. Ő e világ fejedelme (Lk 4,6; Jn 14,30). Elmondható, hogy az egész világ a személyes gonosz, Sátán uralma alatt van, őbenne, vagyis a gonoszban vesztegel. Azért van valami, ami folyamatosan növekszik: a gonoszság.
Folyamatosan növekszik a gonoszság, az erőszak és az ártalom a politikában, a vallásban, a pénzrendszerben, a gazdaságban, a tudományban, az orvoslásban, a technológiában, a mobiltelefonban, az SMS-ben, az interneten, az e-mailben, a WiFi-ben, az 5G-ben, a mikrohullámú sütőben, a kultúrában, a médiában, az írott és elektronikus sajtóban, a tv-ben, a rádióban, a reklámokban, a kéretlen reklámokban, a filmekben, a szórakoztatásban, a művészetben, a sportban, az ételben, az italban, a ruházatban, a permetezett égben, a vizekben, a földben. Növekszik az irigység, a tettleges és a szóbeli erőszak és gyilkosság az emberi szívekben, lelkekben, testekben, gondolatokban, érzelmekben, szándékokban, tervekben, tettekben, kapcsolatokban.
Dávid a 14. és az 53. Zsoltárban az előbbieket így fogalmazta meg röviden: Az Úr Isten „letekint a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-e értelmes, Istent kereső? Mindnyájan elhajlottak, és valamennyien megromlottak, nincsen aki jót cselekedjen, nincsen csak egy is.” Évszázadokkal később Pál apostol az előbbiekhez nagyon hasonló megállapítást tett: „… zsidók és görögök (pogányok) mindnyájan bűn alatt vannak; 10 Amint meg van írva, hogy nincs csak egy igaz is; 11 Nincs, aki megértse, nincs, aki keresse az Istent. 12 Mindnyájan elhajlottak, együtt haszontalanokká lettek; nincs, aki jót cselekedjen, nincsen csak egy is. 13 Nyitott sír az ő torkuk; nyelvükkel álnokságot szólnak; áspis kígyó mérge van ajkaik alatt. 14 Szájuk telve átkozódással és keserűséggel. 15 Lábaik gyorsak a vérontásra. 16 Útjaikon romlás és nyomorúság van. 17 És a békességnek útját nem ismerik. 18 Nincs isteni félelem az ő szemük előtt.” (Róm 3,9b-18)
Mindezeket látom. Az utolsó időkben élünk. Az utolsó idők utolsó napjairól Pál apostol így prófétált Timóteushoz írt levelében: „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állnak be. 2 Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, tisztátalanok, 3 Szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. 4 Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. 5 Kiknél megvan az istenfélelem látszata, de megtagadják annak erejét. És ezeket kerüld.” (2Tim 3,1-5)
Ha ismersz olyanokat, kiknél megvan az istenfélelem látszata, de megtagadják annak erejét, azokat kerüld el! Nem én mondom ezt, hanem Isten beszéde utasít erre. Engedelmeskedve Isten parancsának tíz éve annak, hogy húsz év tagság után kijöttem Magyarország legnagyobb karizmatikus gyülekezetéből. De nem csak abból jöttem ki, hanem a kereszténység teljes vallásos rendszerét is végleg magam mögött hagytam. Kijöttem a táborból és hordozom Krisztus gyalázatát. „Mert nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük” (Zsid 13,13-14).
Napjainkra a kereszténységről bebizonyosodott, hogy paráznává vált, hogy ő a nagy parázna, a nagy Babilon. Hűtlen lett Istenhez, és feleségül ment a világhoz, az államhatalomhoz. „Úgy ülök, mint királyné asszony, és nem vagyok özvegy” (Jel 18,7b), – mondja a veres fenevadon ülő nagy parázna. Ezért tisztázzuk a következőt a nagy Babilonhoz tartozó keresztényekkel kapcsolatban! Az, hogy valaki ilyen vagy olyan katolikus, református, evangélikus, baptista, karizmatikus, és további több (tíz) ezer más néven nevezett keresztény felekezet tagjának vallja magát, önmagában egyáltalán nem jelenti azt, hogy bármi köze lenne Krisztushoz, Istenhez. A keresztény név önmagában azt sem jelenti, hogy a nevezett személy Krisztus követője, hogy Krisztus-i ember lenne. Jézus követői nem a keresztről lettek elnevezve, hanem Krisztusról. Christianos-oknak Krisztus-féléknek, Krisztusi embereknek nevezték őket, először Antiókhiában (ApCsel 11,26b). Nem kereszténynek kell lennem, hanem Krisztus tényleges követőjének, személyes tanítványának. Olyan hívőnek, aki előbbi minőségében arra törekszik, hogy sok gyümölcsöt teremjen, mert abban dicsőíttetik meg a mi mennyei Atyánk (Jn 15,8).
Még mindig ugyanaz a bűn
Mind a jelenlegi, mind a jövőbeni baj az úgynevezett „eredendő bűn” következménye. Az úgynevezett eredendő bűn nem az, hogy Éva és Ádám evett a jó és rossz tudásának fájáról. Nem. A fáról való evés csak következménye, cselekedetbeli megnyilvánulása az eredendő bűnnek. Az eredendő bűn: a hitetlenség1. „Nem hisznek énbennem” – mondja Jézus (Jn 16,9). Éva és Ádám nem hitt Teremtőjének. Isten azt mondta: Amely napon eszel a jó és rossz tudásának fájáról, bizony meghalsz (1Móz 2,17). Éva és Ádám viszont a kísértés idején Teremtője helyett egy teremtménynek hitt. A kígyó azt mondta: „Bizony nem haltok meg” (1Móz 3,4). Éva és Ádám ettek a fáról. Bizony mindketten meghaltak. Szellemükben bukásuk napján haltak meg, majd Ádám 930 évesen testében is meghalt (1Móz 5,5).
Káin sem hitt Istennek. „És mondta az Úr Kainnak: Miért gerjedtél haragra? és miért csüggesztetted le fejedet? 7 Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és rád van vágyódása; de te uralkodj rajta.” (1Móz 4,6-7) Káin nem hitte el, hogy uralkodhat a bűnön annak ellenére, hogy azt Isten megparancsolta neki: „te uralkodj rajta”. Isten igazságos. Nem parancsol olyat az embernek, amit az ne tudna megtenni a Benne való hit által2. Hitetlensége és engedetlensége Káint az első gyilkossá tette. „Támadt Kain Ábelre az ő atyjafiára (testvérére), és megölte őt.” (8. vers)
Ma, csaknem hatezer évvel Éva és Ádám bukása után, és csaknem kétezer évvel Jézus Krisztus keresztáldozata után, a vallásos keresztények túlnyomó többsége – szégyenteljes módon – még mindig inkább hisz egy teremtménynek, egy tekintélyes embernek3, akit lát, mint Teremtőjének, az Istennek, akit nem lát. Még mindig ugyanaz a bűn: a hitetlenség. A világról szóló fejezet által feltárt cselekedeteik láttán fel kell ismernünk, hogy az emberek többsége ma is Káin hitetlen, hálátlan, engedetlen, Isten beszédét megvető útját járja.
A gonoszság növekszik
Az emberiség éppen az előbbiek miatt hamarosan eléri azt az állapotot, amely a Noé korában élőkre volt jellemző. A Biblia így számol be erről: „És látta az Úr, hogy megsokasult az ember gonoszsága a földön, és hogy szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz.” (1Móz 6,5) Miután ezt látta az Úr, ítélt, és így szólt: „Eltörlöm az embert, akit teremtettem, a földnek színéről;” (1Móz 7a). Megtette. „Odaveszett minden földön járó hústest, … minden állat; és minden ember.” (1Móz 7,21) „Csak Noé maradt meg, és azok akik vele voltak a bárkában.” (23c vers)
A vallásos csúfolók
„kész-akarva nem tudják azt, hogy egek régtől fogva voltak, és föld,
mely vízből és víz által állt elő az Isten szavára;
6 amelyek által az akkori világ vízzel elboríttatva elveszett:
7 a mostani egek pedig és a föld, ugyanazon szó által megkíméltettek,
űznek tartatva fenn, az ítéletnek és az istentelen emberek romlásának napjára.” (2Pt 3,5-7)
Ezt jegyezzük meg! „Tűznek tartatva fenn”.
Nem vettek észre semmit
Jézus tanításából könnyen megérthetjük, hogy az Ő eljövetelekor hasonló lesz az emberiség elfoglaltsága és helyzetfelismerő képessége, mint a Noé korabelinek. „Amiképpen pedig a Noé napjai[ban volt], akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. 38 Mert amiképpen az özönvíz előtt való napokban ettek és ittak, házasodtak és férjhez mentek, mind ama napig, amelyen Noé a bárkába ment, 39 És nem vettek észre semmit, mígnem eljött az özönvíz és mindnyájukat elragadta: akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is.” (Mt 24,37-39) Az emberek a földön élték a mindennapi megszokott bűnös, gonosz szívük kívánságaiban, értelmében és alkotásaiban gyönyörködő életüket. Noé pedig építette családjával a bárkát, összegyűjtötte az állatokat, és telehordta a bárkát élelmiszerrel. Amikor mindennel elkészült, az állatok, a családja és Noé bementek a bárkába „amint parancsolta Isten őneki: és az Úr bezárta utána [az] [ajtót.]” (1Móz 7,16) Mindeközben az emberek „nem vettek észre semmit, mígnem eljött az özönvíz és mindnyájukat elragadta” (Mt 24,39a). Nem vettek észre semmit. Az Úr zárta be Noé után az ajtót.
Egy igaz, Istennel járó ember
A régi világ víz általi eltörlését nyolc lélek élte túl. „Noé igaz, tökéletes férfiú volt a vele egykorúak között. Istennel járt Noé.” (1Móz 6,9) Nemzedékében Noé volt az egyetlen, aki Igaz ember volt, egyetlen, aki Istennel járt. Noé az „igazság hirdetője” – mondja Péter apostol (2Pt 2,5.) Nem tudhatjuk pontosan, hogy Noénak hány kortársa volt, hogy hány ember élt a földön az ő idejében. Azt viszont tudjuk, hogy abban a nemzedékben egyetlen igaz, az igazságot hirdető, Istennel járó ember élt az egész földön. Noé száz éven keresztül hirdette az igazságot kortársainak Istenről és arról, hogy Isten az emberek gonoszsága miatt el fogja törölni a föld színéről az egész emberiséget. Száz év múltán az igaz, igazságot hirdető, Istennel járó emberek létszáma még mindig csupán egy fő volt. Ha ennek az utolsó megállapításnak a jelentőségét valaki most felfogta, akkor könnyen megértheti, miért utasít minket Isten Szelleme Pál apostolon keresztül arra, hogy: „félelemmel és rettegéssel vigyétek véghez a ti üdvösségeteket; 13 mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást jó kedvéből.” (Fil 2,12-13) A régi világ tehát elmúlt, és elkezdődött az új világ Noéval és azokkal „akik vele voltak a bárkában.” Vajon ma hány igaz, igazságot hirdető, Istennel járó embert talál Isten a földön?
Baj van a városban
A világ, a nemzetek, a családok, az egyes emberek életében a hitetlenség és a bálványimádás bűne miatt; a kereszténységben a hitetlenség, az engedetlenség és a bálványimádás bűne miatt van baj.
A baj most aktuálisan az Új Világrendet, a Nagy Újraindítást a világra erőszakolni akaró hatalmasok tevékenysége által sújtja az emberiséget. A baj neve a közelmúltban Klíma válság volt, majd Covid–19 világjárvány, most pedig orosz-ukrán háború.
A baj aktuális elnevezése nem lényeges. Nevek jönnek, nevek mennek. Ami lényeges, ami maradandó, az a következő: az emberek általános hitetlensége és bálványimádása miatt a baj a városban állandósult.
Mivel a Covid–19 világjárvány is szemen szedett hazugság, valójában nem méltó arra, hogy részletesen foglalkozzunk vele. Annak az oka, hogy röviden mégis szót ejtünk róla, a globális volta. Lássuk meg, hogy az emberi történelemben ez az első olyan baj a földön, amely alól senki nem tudja magát kivonni, mert az egész földön tapasztalható nemzeti, közösségi, családi és egyéni szinten egyaránt. Ez az első tényleges világháború. Mert ezt a háborút most nem egyes nemzetek, hanem az egész emberiség ellen indították 2019-ben fizikai szinten vegyi fegyverekkel (oltásokkal), lelki szinten propagandával, szellemi szinten varázslással.
Ez a mostani, világméretű baj lehet egyfajta előkészülete, vagy a kezdete a Jelenések könyvében ismertetett büntető ítéleteknek és csapásoknak, melyeknek az az egyik jellemzője, hogy a föld teljes lakosságát érintik.
A föld lakosai
A föld lakosai a nagy parázna paráznaságának borával megrészegedtek (Jel 17,2). A szellemi Babilon bűvöléseitől (varázslásaitól) eltévelyedtek (tévúton járnak) mind a népek (Jel 18,23d). Az embereket ebben az állapotukban a továbbiakban is rendkívül könnyen meg fogják téveszteni.
Azoknak, akik a régi „normalitáshoz”, a Covid-19 előtti „szabad” időkhöz szeretnének visszatérni, figyelmébe ajánlom a következőt. Éppen a régi „normalitás” büntetéseként van most baj a városban. Mert a régi, Covid-19 előtti normalitásban élő emberek döntő többségét egy Istent figyelmen kívül hagyó hitetlen, bálványimádó magatartás jellemezte, és az utóbbi két év nyomorúságból mit sem okulva, ma is ez jellemzi.
A baj forrása
A baj forrása most sem földi, emberi, látható lény, hanem láthatatlan, szellemi, második égbeli lény. Nevezik őt a régi kígyónak, ördögnek és Sátánnak is,
„ki mind az egész föld kerekségét elhiteti” (Jel 12,9).
A baj kivitelezői
Látható szinten a hatalmasok, a föld urai, fejedelmei Babilon kalmárai (Jel 18,23c). A föld minden országa, és azok dicsősége feletti hatalmat Sátánnal kötött alku alapján kapták. Az országok és azok dicsősége (gazdagsága) feletti hatalomért cserébe uruk megköveteli tőlük, hogy őt leborulva istenként imádják. A kalmárok e hatalom által (kutatók szerint) nagyjából kétezer ötszáz éve a háttérből irányítva a világ eseményeit, fokozatosan terjeszkedve az egész földön napjainkra a föld szinte minden országát, kormányát, teljes gazdasági, egészségügyi, pénzügyi és bankrendszerét, írott és elektronikus média szolgáltatóját, kulturális és vallási szervezetét közvetlenül vagy közvetve birtokukba vették, ellenőrzik, és a mammon (Lk 16,13) céljait szolgálva, haszon fejében irányítják és használják. Ugyancsak a háttérben (kutatók szerint) a 20. század eleje óta folyamatosan működik egy önjelölt, országok fölött álló, mindössze néhány főből álló, mindeddig láthatatlan világkormány. Mint istenük terveinek kivitelezői, most éppen be akarják oltani a föld teljes lakosságát egy súlyos betegségeket és halált okozó anyaggal.
A fenevad
Az említett világkormány tagjai bár hústestük szerint emberek, azonban terveik, szándékaik, szavaik, cselekedeteik, rendeleteik nem emberiek. Ezek az ördög atyától valók, és atyjuk kívánságát akarják végrehajtani, az pedig „emberölő volt kezdettől fogva” (Jn 8,44b). Amikor elérkezik a rendelt idő, felváltja őket a világ bitorlásában a Jelenések könyvében ismertetett, tengerből feljövő fenevad (Jel 13,1). A sárkány adja az ő erejét annak, és az ő királyi székét, és nagy hatalmat (13,2b). Ő látható, egyszemélyi világvezető lesz. Ezt a fenevadat fogja csodálni és követni az egész föld (13,3). És imádják a sárkányt, aki a hatalmat adta a fenevadnak; és imádják a fenevadat, és ezt mondják majd: Kicsoda hasonló e fenevadhoz? kicsoda viaskodhat ő vele? (13,4). A fenevad hatalmat kap arra, hogy negyvenkét hónapig cselekedjen (13,5b). „Az is adatott neki, hogy a szentek ellen hadakozzon, és őket legyőzze; és
adatott neki hatalom minden nemzetségen, nyelven és népen.
8 Annak okáért imádják őt a földnek minden lakosai, akiknek neve nincs beírva az életnek könyvébe, amely a Bárányé, aki megöletett, e világ alapítása óta. 9 Ha van füle valakinek, hallja!” (13,7-9)
A hamis próféta
A sárkány és a fenevad imádásának bolygó szintű megszervezéséhez és működtetéséhez a fenevadnak segítségére lesz egy másik fenevad. Ez a földből jön fel, a Bárányéhoz hasonló két szarva lesz, de úgy szól majd, mint a sárkány; „És az előbbi fenevadnak minden hatalmasságát cselekszi ő előtte; és azt is cselekszi, hogy a föld és annak lakosai imádják az első fenevadat” (Jel 13,11-12). Íme a világvallás főpapja, a hamis próféta. A világvallás valamiféle névleges kereszténység lesz, mert mint olvastuk, a hamis prófétának „a Bárányéhoz hasonló” két szarva van.
Az oltás felvétele az alapvető célján kívül tekinthető egyfajta globális tesztnek is, amellyel a világkormány jelenlegi vezetői felmérik, hogy a föld lakosai milyen arányban hajlandóak behódolni ember és életellenes kormányzati intézkedéseknek. Ugyanis hatalomra jutása után a hamis próféta „Azt is teszi mindenkivel, kicsinyekkel és nagyokkal, gazdagokkal és szegényekkel, szabadokkal és szolgákkal, hogy az ő jobb kezükre vagy a homlokukra bélyeget tegyenek; 17 És hogy senki se vehessen, se el ne adhasson [semmit,] hanem csak akin a fenevad bélyege van, vagy neve, vagy nevének száma.” (13,16-17) A fenevad bélyegének felvétele nélkül senki sem tud majd sem venni, sem eladni semmit. Ez a helyzet valós életveszélynek fogja kitenni a családokat, az egyes embereket.
Ne félj, csak higgy!
A mostani ál-járvány idején viszont semmivel sem nagyobb az esélye annak, hogy valaki Covid–19 vírustól meghaljon, mint az elmúlt évek influenza járványainak idején volt. Ha ezt olvassa valaki, az azt jelenti, hogy túl élte az utóbbi évek, évtizedek influenza járványait; és azt is jelenti, hogy mindaddig immunis, védett a korona vírusokkal szemben, amíg a jelenlegi állapotában marad az immunrendszere. Ez valós védettség. Köszönjük az egyedül bölcs, gondviselő Istennek, hogy beépített egy erőteljes, hatékony, egész életre szóló védelmi rendszert a hústestünkbe! Vigyázzunk rá és gondozzuk folyamatosan fizikai védőrendszerünket! Lelkünk számára pedig fogadjuk naponta szelídséggel a beoltott igét, amely megtarthatja a mi lelkeinket! (Jak 1,21)
Nyereséges üzleti tranzakció
A föld urai hazudtak a világ népeinek egy hamis világjárványt azért, hogy egy védőoltásnak titulált mérget, génmódosító anyagot és nanorészecskéket tartalmazó, pusztító anyagot fecskendezhessenek minden földön élő ember testébe. Várakozásuk szerint az oltás megmérgezve és megrontva az emberek szervezetét, előidéz majd egy valóságos, halálos kimenetelű világjárványt. A világjárvány célja pedig a föld népességének drasztikus mértékű csökkentése, és az agymosott, újraszocializált maradék teljes rabszolga sorba taszítása, teljes kontroll alá vonása úgynevezett „Okos Város”-okban. A bolygó szintű népirtás terveit évtizedekkel korábban megkapták uruktól, a kivitelezést pontosan megtervezték, és a tömegesen beadott oltásokkal el is kezdték 2021 tavaszán, és jelenleg is végzik.
A föld jelenlegi urairól egyesek azt mondják, hogy pszichopaták és szociopaták. Kétségtelenül úgy beszélnek és cselekszenek, ezért illik rájuk a kórmegállapítás. De fontosabb meghatározás róluk ennél az, hogy ők – a korábban említett alkunak megfelelően – a Sátán imádói, elkötelezett, engedelmes szolgái. Ezért az ő ördögi, embertelen, lelketlen nézőpontjukból nézve valójában nem népirtás zajlik jelenleg a földön. Számukra ez csupán egy nyereséges üzleti tranzakció: a föld feletti teljhatalomért cserébe emberi lelkek feláldozása. Babilon kalmárjairól azt olvassuk, hogy a legkülönfélébb árukkal kereskedtek. A felsorolás utolsó tétele pedig ez: emberi lelkek. (Jel 18,12-13)
Bőrt bőrért
A Magyar kormány a világkormány parancsára az úgynevezett védőoltást mint az egyetlen és végső megoldást propagálja. A fősodratú média hónapokon keresztül mindennap reggeltől estig sulykolta a Covid-19 propagandát, és az azt alátámasztó hazug, félelemkeltő álhíreket. A kormányban és az orvosokban vakon megbízó polgárok végül elhitték, és még most is hiszik, hogy kizárólag az oltás felvételével tudják megmenteni az életüket a „halálos” vírustól.
A természeti, újjá nem született ember egész életében rabja a haláltól való félelemnek (Zsid 2,15). Amíg számára ismeretlen emberek halnak meg ezrével, tízezrével vagy százezrével, az különösebben nem érinti meg. Ha egy közeli ismerőse vagy szeretett rokona hal meg, az már esetleg megrémíti. De igazán csak a saját halálától fél. Éppen ezért a halálra rémített természeti ember mindent amije van, odaad az „életmentő oltásért”: barátait, rokonait, szüleit, gyermekeit, végül önmagát is.
„Bőrt bőrért; de mindent amije van, odaad az ember az életéért.” (Jób 2,4)
Ezek alapján a fenevad bélyegének felvételével kapcsolatban előre látható, hogy azok a kormányban/emberben bízók, akik abban az eljövendő, valós életveszélyt magában hordozó helyzetben kerülnek majd döntés elé, szintén a kormány – de akkor már nem a nemzeti, hanem a világkormány – zsarolásának engedve fogják a fenevad bélyegét felvenni, mint életük megmentésének egyetlen lehetséges biztosítékát. Ezért mindenki alaposan fontolja meg a következőket!
„Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére, 10 Az is iszik az Isten haragjának borából, amely elegyítetlenül töltetett az ő haragjának poharába: és kínoztatik tűzzel és kénkővel a szent angyalok előtt és a Bárány előtt; 11 És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, akik imádják a fenevadat és annak képét, és ha valaki az ő nevének bélyegét felveszi. 12 Itt van a szenteknek békességes tűrése, itt akik megtartják az Isten parancsolatait és a Jézus hitét!” (Jel 14,9-12)
A hívő nemzedék tagja
A fenevad által uralt jövőben, és a napjainkban élő hívő nemzedék minden tagja maradjon ébren, maradjon hitben, maradjon Krisztusban!
Ne harcoljunk emberek ellen! Mert „nem vér és hústest ellen van nekünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak” (Ef 6,12). Szellemi lények ellen hústesti fegyverekkel nem lehet harcolni. Vegyük föl azért az Istennek minden fegyverét, hogy ellenállhassunk ama gonosz napon, és mindeneket elvégezve megállhassunk (13. vers).
Harcoljuk naponta a hit nemes harcát, fussuk a pályát, tartsuk meg a hitet!
Ne tanácskozzunk hústesttel és vérrel.
Ne bízzunk „a fejedelmekben, emberek fiában, aki meg nem menthet! 4 Kimegy a szelleme; visszatér földjébe, [és] az napon elvesznek az ő tervei” (Zsolt 146,3-4).
„Oh szűnjetek meg hát az emberben [bízni,] akinek [egy] lehelet van orrában, mert hát ugyan mire becsülhető ő?” (Ézsa 3,1)
Isten gyermekeként minden élet és döntéshelyzetben forduljunk imában közvetlenül mennyei Atyánkhoz! Kérjünk bölcsességet és vezetést hústestünkben lakozó pártfogónktól, Isten szent Szellemétől, Aki emlékeztet minket Jézus beszédeire, elvezet minden igazságra, és megjelenti nekünk a bekövetkezendőket (Jn 16,13).
Döntések előtt várakozzunk az Úr jelenlétében, és bízzuk az életünket teljes egészében Istenre!
A „Jó Isten” egyre inkább haragszik
A hivatalos és az alternatív oldal frontembereinek is megvan a maga emberi megoldása a baj kezelésére, megoldására. Mindkét oldalon vannak magukat kereszténynek vallók, kereszténynek gondolók, kultúrkeresztények, és magukat kereszténynek hazudó polgárok és politikusok, orvosok, közírók, hivatalos és alternatív véleményformálók. Némelyek közülük, mint szavaikból kivehető, járnak templomba, mások pedig gyülekezetbe. Egyikük-másikuk Isten nevét is nyilvánosan a szájára veszi. Szomorúan látom, hogy ezt hiába teszi. Hallottam közülük olyat is, aki Jézus tanításaira hivatkozik, de emellett egyet tud érteni sokféle okkult tévelygővel is.
Mindezen keresztények között a mai napig egyetlen egyet sem találtam sem hazánkban, sem nemzetközi szinten, aki a baj okának feltárásába és megoldásába be akarta volna vonni azt az Istent, akiben állítása szerint hisz. Ki tudja, talán azt gondolják ezek a drága lelkek, hogy a mostani helyzethez Istennek nincs semmi köze. Esetleg azt gondolják, hogy: Rossz csak az ördögtől jöhet. Mert Isten jó. Így van. Isten jó. Sőt Jézus kijelenti, hogy: „Senki sem jó, csak az egy Isten.” (Mt 19,17).
Keresztények! A „Jó Isten” – ahogyan Ti emlegetitek – haragvó és bosszúálló Isten is.
„Isten igaz bíró; és olyan Isten, aki mindennap haragszik.” (Zsolt 7,12)
Mi indítja Istent minden nap haragra? Az embereknek minden hitetlensége és hamissága, kik az igazságot hamissággal feltartóztatják. (Róm 1,18).
A baj okának elemzése során a hivatalos és az alternatív médiában megszólaló keresztények közül láthatóan senkinek nem jutott eszébe, ezért senki fel sem vetette annak lehetőségét, hogy talán:
az egész földön növekvő erőszak és gonoszság, és az emberiség hitetlensége és bálványimádása miatt a „Jó Isten” egyre inkább haragszik.
Hol van Isten, az én teremtőm?
Most olvassuk el a cím alatt idézett ige, „A sok erőszak miatt kiáltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt;” folytatását! „De egy sem mondja: Hol van Isten, az én teremtőm, aki hálaénekre indít éjszaka; 11 Aki többre tanít minket a mezei vadaknál, és bölcsebbekké tesz az ég madarainál? 12 Akkor azután kiálthatnak, de ő nem felel a gonoszok kevélysége miatt; 13 Mert a hiábavalóságot Isten meg nem hallgatja, a Mindenható arra nem tekint.” (Jób 35,10-13)
Az emberek kiáltoznak, jajgatnak a hatalmasok karja miatt. De egy sem mondja: Hol van Isten, az én Teremtőm? Istennek nem adnak hálát. Bajban vannak, szenvednek, jajgatnak, de kevélységük nem engedi őket, hogy kérjék Isten tanítását, hogy Istentől kérjenek bölcsességet. Ha továbbra is ezen az úton járnak, akkor végül el fognak érkezni ahhoz a ponthoz, amelyen túl Isten már nem felel a Hozzá kiáltóknak.
Baj van a városban. Ennek ellenére sem az előző évtizedekben, sem a Covid–19 baj ideje alatt sem a hivatalos, sem az alternatív médiában megszólaló keresztények szájából nem hallottam elhangozni a legkézenfekvőbb kérdést:
„Hol van Isten, az én teremtőm?”
Az oltásjárvány elején, a Nagy Újraindítás küszöbén, a világgettó előszobájában, és mindezeken túl, az emberiségnek hamarosan szembe kell néznie Istennek a Jelenések könyvében kijelentett jogos és igazságos büntető ítéleteivel is. Mindezeket tudva még ma tegyük fel magunknak, és mielőbb tegyük fel családunkban, közösségeinkben is a következő két kérdést!
1. Hol van Isten, az én teremtőm? (Jób 35,10)
2. Vajon lehet-e baj a városban, amit nem az Úr szerezne? (Ám 3,6)
1. Hol van Isten? Erre a kérdésre két válasz adható.
a) Ószövetségi válasz: „a mi Istenünk az égben van, és amit akar, azt mind megcselekszi” (Zsolt 115,3).
b) Újszövetségi válasz: ha megtértünk, hittünk, bemerítkeztünk, újjászülettünk és befogadtuk Jézust, akkor a mi Istenünk az Igazság Szelleme által nálunk lakik, és bennünk marad (Jn 14,17). Néhány versszakkal később Jézus így folytatja: „Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk.” (Jn 14,23)
A két válasz összevonva: a mi Istenünk az égben van, a földön pedig Tőle született gyermekeiben lakik (Jn 1,12-13).
Jól jegyezzük meg, hogy hol van az Isten!
Az Isten az égben van, a földön pedig templomában, a Neki szeretetből engedelmeskedő gyermekei hústestében lakozik (1Kor 3,16; 17b; 6,19).
2. Vajon lehet-e baj a városban, amit nem az Úr szerezne?
Tudjuk, hogy Isten korlátlan Úr az égben és a földön egyaránt. Jézusé minden hatalom mennyen és földön (Mt 28,18). Jézus nevére minden térd meghajol a mennyben, a földön, és a föld alatt. „És minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.” (Filippi 2,10-11) Minden, ami van, Neki szolgál (Zsolt 119,91b). Kezében van az emberi történelem irányítása. Ezért a második kérdésre a válasz: nem lehet baj a városban, amit nem az Úr szerezne. Nem lehet baj a városban az Ő ítélete, rendelete, és irgalmából fakadó korlátozása nélkül (lásd Jób 1,12; 2,6; Mt 24,22). Azért van baj a városban, mert – mint fentebb megmutattam – Isten régóta, és egyre inkább haragszik. Haragja a hét „haragpohár” kitöltésében, a hét utolsó csapásában fog kiteljesedni a fenevad bélyegét viselőkön, a szentek és próféták vérét ontókon, az Istent káromló, de meg nem térő embereken (Jel 15,1. 7. 16,1-21).
Megértve egyrészt azt, hogy hol van az Isten, másrészt azt, hogy nem lehet baj a városban, amit nem az Úr szerezne, mostantól fogva rajtunk áll, hogy Hozzá fordulunk-e segítségért az éppen aktuális bajban, vagy emberekhez; rajtunk áll, hogy az Ő kezébe tesszük le/hagyjuk az életünket, vagy emberek kezére bízzuk.
Rövid ideig még meghallgatja Isten a hozzá kiáltókat! Azért Őt keresse, Hozzá kiáltson az ember a baj idején! A városban levő baj Isten büntetéseként van a hitetlen, bálványimádó embereken, próbatételként az Ő gyermekein. A hitetlen világot megkeményíti a baj, a hívőket próbaállóvá teszi. A vallásos hitetlen ne vegye szájára az Isten nevét hiába, ne idézze Jézus tanításait hiába, mert azzal csak romlást és ítéletet szerez magának! Aki hitetlen, térjen meg! Aki vallásos hitetlen, térjen meg!
Isten ítélete közeleg
Szeretteim! A város bajának orvoslására nincs emberi megoldás. Napjainkban, az emberiség hatodik napjának, hatodik évezredének vége felé most már világosan kell látnunk, hogy mire jutottunk az emberi megoldásokkal. Remélem világossá vált mostanra előttünk, hogy hova jutott az emberiség Isten nélkül Káin, az Isten gyűlölő és testvérgyilkos ember útján. Jézus hústest szerint izraelita volt (Róm 9,4-5). „Az övéi közé jött, és az övéi nem fogadták be őt.” (Jn 1,11) Az övéi, hústest szerinti testvérei közé jött, és a testvérei nem fogadták be Őt. Kivetették maguk közül, és megölették testvérüket, Jézust Rómával. A vallás a világi hatalmat zsarolással arra kényszerítette, hogy kiirtsa a Megváltót.
Tegnap is az volt, ma is az, és holnap is az lesz a vallás célja, hogy kiirtsa az engedelmes gyermekeiben lakozó Megváltót a földről. Kiirtották a Messiást. Ezért:
„végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.” (Dán 9,26)
Az utolsó időkben élünk. Jézus visszajövetelével lezáródik a jelenlegi gonosz világkorszak. Isten ítélete közeleg! Történelme folyamán az Istentől való „elhajlása” miatt eddig is sokat szenvedett az emberiség. De a hét pecsét, a hét trombita, és az Isten haragjával telt hét haragpohár csapásai nem hasonlíthatók az eddigi szenvedésekhez. Némelyik csapás minden emberi képzeletet felülmúló pusztítást és szenvedést szabadít majd a földön élő emberekre. Maga Jézus így határozza meg az akkori baj mértékét: „nagy nyomorúság lesz, amilyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.” (Mt 24,21) A pusztulás mértékét pedig így: „Egyetlen ember sem menekülhetne meg” (Mt 24,22a).
Az Úr napján bekövetkezik az ember tűz általi eltörlése a föld színéről.
„Az Úr napja pedig úgy jön majd el, mint éjjeli tolvaj,
amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak,
és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek.” (2Pt 3,10)
De amint Noé és a vele levő hét ember túlélte az özönvizet, úgy most is lesznek, akik túlélik ezt a szó legszorosabb értelmében vett világégést. Mert meg lesznek rövidítve azok a napok. Nem a világért, hanem „A választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.” – mondja Jézus (Mt 24,22b). A választottakért, az Istennel járó igazakért lesznek megrövidítve azok a napok.
Emlékeztetés és kérés
Emlékeztetés: „Az Úr kegyelmessége az, hogy még nincs végünk; mivel nem fogyatkozik el az ő irgalmassága!” (JerSir 3,22)
Emlékeztetés Krisztus evangéliumára, és a benne foglalt parancsolatra.
Íme az evangélium, az örömhír:
„Betelt az idő, közel jött az Isten királysága” (Mk 1,15a).
A parancsolat pedig ez:
„Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15b)!
Az, hogy „térjetek meg, és higgyetek” nem egy ajánlás, nem egy kérés, hanem Isten parancsa. Mert Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson.” (1Tim 2,4) Azért „Isten, most parancsolja az embereknek, mindenkinek mindenütt, hogy megtérjenek: 31 Mivelhogy rendelt egy napot, melyen megítéli majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot téve mindenkinek, az által, hogy feltámasztotta őt halottaiból.” (ApCsel 17,30-31)
Emlékeztetek minden keresztényt: a mi Urunk Jézus Krisztus
az Ő eljövetelekor azokon fog bosszút állni, „akik nem ismerik az Istent, és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának.” (2Tessz 1,8)
Kérek mindenkit, aki ezt olvassa! Kérdezzük meg magunktól: ismerem Istent? Kérdezzük meg magunktól: engedelmeskedtem Isten parancsának? Vizsgáljuk meg útjainkat, és ha szükséges, most azonnal térjünk meg és higgyünk az evangéliumban! Higgyünk az Isten egyszülött Fiának nevében, hogy éljünk Ő általa!
Mit tegyenek Isten gyermekei?
Mit kell tennünk nekünk, Isten gyermekeinek, mialatt várjuk és sóvárogjuk az Úr Jézus visszajövetelét? Jézus a következőképpen rendelkezett: „Maradjatok én bennem és én is ti bennetek… Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nélkülem semmit sem cselekedhettek… Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és úgy legyetek nekem tanítványaim… Amiképpen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket: maradjatok meg ebben az én szeretetemben… Ha [a]z én parancsolataimat megtartjátok, megmaradtok az én szeretetemben; amiképpen én megtartottam az én Atyámnak parancsolatait, és megmaradok az ő szeretetében… Ezeket beszéltem nektek, hogy megmaradjon ti bennetek az én örömöm és a ti örömötök beteljen. 12 Ez az én parancsolatom, hogy szeressétek egymást, amiképpen én szerettelek titeket.” (Jn 15, 4-5. 8. 9. 10a. 11-12) „Mondta pedig mindeneknek: Ha valaki én utánam akar jönni, tagadja meg magát, és vegye fel az ő keresztjét minden nap, és kövessen engem. 24 Mert aki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; aki pedig elveszti az ő életét én értem, az megtartja azt.” (Lk 9,23-24) „És hozzájuk menve Jézus, szólt nekik, mondva: nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. 19 Elmenve azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Szellemnek nevében, 20 Tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek: és íme én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!” (Mt 28,18-20)
Mi, Isten gyermekei, Istentől születtünk, nem vagyunk e világból valók (Jn 17,14. 16). Azért ne is éljünk világi módon, hanem „az elsőszülöttek seregéhez és egyházához” (Zsid 12,23) tartozókként törekedjünk mennyei Atyánkhoz és elsőszülött testvérünkhöz4, Jézushoz méltó módon élni. E világban vagyunk hústestben, de fel vagyunk ültetve a mennyekben, Krisztus Jézusban (Ef 2,6). Egy ideig még a földön lakunk, de a menny a hazánk. A földön hústest szerint magyar emberek vagyunk, s hogy az égben mivé leszünk Isten gyermekeiként, az még nem lett nyilvánvalóvá. „De tudjuk, hogy ha nyilvánvalóvá lesz, hasonlókká leszünk Ő hozzá; mert meg fogjuk őt látni, amint van.” (1Jn 3,2b) Ha megvan bennük ez a reménység, akkor tisztítsuk meg magunkat, amiképpen Ő is tiszta (3. vers).
„Tudjuk, hogy Istentől vagyunk, és az egész világ a gonoszságban vesztegel.” (1Jn 5,19) Gonoszságban (gonoszban, LITV verzió) veszteglő világ vesz körül bennünket ma, és ez fog körülvenni minket a jövőben is. Jézus imádkozott értünk Atyánkhoz: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. 16 Nem e világból valók, amint hogy én sem e világból vagyok.” (Jn 17,15-16) Ne dobjuk hát el Istenbe vetett bizalmunkat, melynek nagy jutalma van, hanem legyünk békességes tűrők, hogy az Isten akaratát cselekedve elnyerjük az ígéretet. „Mert még vajmi kevés idő, és aki eljövendő, eljön és nem késik. 38 Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem. 39 De mi nem vagyunk meghátrálás [emberei,] hogy elvesszünk, hanem hitéi, hogy életet nyerjünk.” (Zsid 10,35-39)
Mi nem vagyunk alávetve a jelenlegi gonosz kornak, sem a kor gonosz szellemének, mert Krisztus „önmagát adta a mi bűneinkért, hogy kiszabadítson minket e jelen való gonosz korból, az Istennek és a mi Atyánknak akarata szerint. Akinek dicsőség örökkön örökké! Ámen.” (Gal 1,4-5)
Ne álljunk ellen a gonosznak, hanem a gonoszt jóval győzzük le (Róm 12,21)!
Magunkért bosszút ne álljunk, hanem adjunk helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr. (Róm 12,19)
Kenetünk van a Szenttől, és mindent tudunk (1Jn 2,20). Minden nap személyes közösségbe lépve Istennel törekedjünk meríteni az Ő Szelleme által bennünk levő mindentudásból. Mert az igazság Szelleme vezet el minket minden igazságra, és ő jelenti meg nekünk az ezután bekövetkező dolgokat (Jn 16,13). Szabadidőnkből szenteljünk minden nap időt arra, hogy belépjünk mennyei Atyánk jelenlétébe! Áron is vegyük meg az alkalmat, mert a napok gonoszok. (Ef 5,16)
Az Istenen kívül senkitől és semmitől nem kell félnünk!5
Nem kell féltenünk az életünket sem. Jézus így int minket: „Mert valaki meg akarja tartani az ő életét, elveszti azt; valaki pedig elveszti az ő életét én értem és az evangéliumért, az megtalálja azt.” (Mk 8,35) Pál által pedig biztosít minket az Úr arról, hogy akár élünk, akár meghalunk az Övéi vagyunk: „Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal önmagának: 8 Mert ha élünk, az Úrnak élünk; ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Azért akár éljünk, akár haljunk, az Úréi vagyunk. (Róm 14,7-8)
Minket, Isten fiait az Ő szent Szelleme vezet (Róm 8,14).
Vigyázzunk mindenkor, hogy ne térjünk le a keskeny útról, amely az életre visz6, se jobbra, se balra!
Mindvégig Isten szavaira figyelmezzünk, az Ő beszédeire hajtsuk fülünket (Péld 4,20).
Figyelmezzünk a mi hitvallásunknak apostolára és főpapjára, Krisztus Jézusra (Zsid 3,1b), és az Ő nyomdokait kövessük! (1Pt 2,21)
Ha Jézus után akarunk menni, akkor tagadjuk meg magunkat, és vegyük fel a keresztünket minden nap, és kövessük Őt (Lk 9,23).
Az imádkozásban is kövessük Jézus példáját. Ő azokért könyörgött, akiket Neki adott az Ő Atyja: „Én ezekért könyörgök: nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tiéid. … De nemcsak ő értük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő beszédükre hisznek majd én bennem;” (Jn 17,9; 20)
Vegyük fel magunkra az Úr Jézus igáját: mennyei Atyánk akaratát cselekedjük!
Imádkozzunk naponta azért, hogy a mi mennyei Atyánk7, Isten neve szenteltessen meg; hogy jöjjön el az Ő országa, királyi uralma; hogy a földön az Ő akarata legyen meg úgy, mint a mennyben; hogy adja meg a mi mindennapi kenyerünket; hogy bocsássa meg vétkeinket, ahogy mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; hogy ne vigyen minket kísértésbe, de szabadítson meg minket a gonosztól. Mert Övé az ország és a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen. (Mát 6,9-13)
Vigyázzunk és imádkozzunk, hogy kísértésbe ne jussunk; mert a szellemünk ugyan kész, de a hústestünk erőtlen. (Mk 14,38)
Az aratni való sok, de a munkás kevés. Kérjük az aratásnak Urát, hogy küldjön munkásokat az Ő aratásába (Mt 9,37-38; Lk 10,2).
Vigyázzunk minden időben, kérve, hogy méltókká tettessünk arra, hogy elkerüljük mindazokat, amik bekövetkeznek, és megállhassunk az embernek Fia előtt! (Lk 21,36)
Szeretett Testvéreim! Maradjunk Krisztusban, és az Ő szeretetében!
Maradjunk a szeretetben, hogy megmaradjunk az Istenben! „Az Isten szeretet; és aki a szeretetben marad, az Istenben marad, és az Isten [is] ő benne.” (1Jn 4,16b)
Töltsük be a Szeretet parancsát! Szeressük Istent teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes elménkből és minden erőnkből! Szeressük embertársunkat, mint magunkat!
Istennel járva, nem magunknak, hanem az Úrnak élve, az Ő Fiába vetett hitben, igaz emberekként éljük a hústestben még hátralevő időnket az igazság hirdetőiként elsősorban ott, ahol élünk! Legyünk só és világosság (Mt 5,13a; 14) a környezetünk számára!
Teremjünk sok gyümölcsöt, legyünk Jézus tanítványai, mert abban dicsőíttetik meg a mi mennyei Atyánk (Jn 15,8).
Hirdessük az embereknek Krisztus Evangéliumát, és Isten ítéletét is (ApCsel 17,30-31)!
Hirdessük, hogy Jézus másodszor nem Megváltóként, hanem igaz Bíróként jön el, és igazságosan ítél.
Hirdessük, hogy az Úr Jézus másodszor nem egyedül jön el a világba, hanem az Ő hatalmának angyalaival.
„Tűznek lángjában, ki bosszút áll azokon, akik nem ismerik az Istent,
és akik nem engedelmeskednek a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumának.” (2Tessz 1,8)
Hirdessük Jézus ígéretét: „És íme hamar eljövök; és az én jutalmam velem [van,] hogy megfizessek mindenkinek, amint az ő cselekedete lesz.” (Jel 22,12).
Baj van a városban. Baj lesz a városban ezután is mindvégig, mert kiirtották a Messiást; mert az emberek döntő többsége hitetlenül és hamisan él, és az igazságot hamissággal feltartóztatja; mert bálványokat imád.
Záródjon ez az üzenet egy a Biblia utolsó mondatába foglalt áldással, melynek elnyerését szívemből kívánom és kérem Istentől mindenki életére, kiváltképpen azokéra, akik ismerik és szavának való engedelmességgel szeretik az Istent!
„A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme [legyen] mindnyájan ti veletek. Ámen.” (Jel 22,21)
Jegyzetek:
1 Jézus így határozta meg a bűnt: „Amikor (a Vigasztaló, a Szent Szellem) eljön, megfeddi (meggyőzi) a világot bűn, igazság és ítélet tekintetében: 9 Bűn tekintetében, hogy nem hisznek én bennem; (Jn 16,8-9).
2 Jézus, a mi tanítónk így tanít erről: „Ha hiheted azt, minden lehetséges a hívőnek.” (Mk 9,23) „Ha hiheted azt”. Mit hihetek? Mindazt, amit Isten a Bibliában kijelentett, parancsolt és ígért.
3 2012 májusáig, csaknem húsz éven át voltam tagja Magyarország legnagyobb karizmatikus gyülekezetének. Szomorúan tapasztaltam ez idő alatt, hogy a testvérekkel folytatott beszélgetésekben újra és újra szembesülnöm kellett azzal, hogy amikor egy dologgal kapcsolatban az ige alapján a „hivatalostól” eltérő látásomnak adtam hangot, akkor egy a közösségben általánosan elterjedt reakcióval találtam magamat szemben. Felvetésemre általában ez volt a válasz: „A Sándor azt mondta, hogy…” A válaszadó számára ez eldöntött mindent, és emberi tekintélyt követő útjából elsöpörte az én Isten igéjére alapozott látásomat. Fel kellett ismernem, hogy e testvérek számára, amit a Sándor mondott, az felülírja, erőtlenné, semmissé teszi Isten beszédét. Te lehet, hogy azt kapod válaszul, hogy „A Lajos atya azt mondta, hogy…” vagy „XY nagytiszteletű úr azt mondta, hogy…” A név lehet különböző, de az eredmény ugyanaz.
4 Jézus a testvéreinek vallja azokat, „akik az Isten beszédét hallgatják, és megcselekszik azt”, (Lk 8,21), azokat, akik Isten akaratát cselekszik (Mt 12,50; Mk 3,35)
5 „Mondom pedig nektek én barátaimnak: Ne féljetek azoktól, kik a testet ölik meg, és azután többet nem árthatnak. 5 De megmondom nektek, kitől féljetek: Féljetek attól, aki minekutána megöl, van arra is hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom nektek, ettől féljetek.” (Lk 12,4-5)
6 „Menjetek be a szoros kapun. Mert tágas az a kapu és széles az az út, amely a veszedelemre visz, és sokan vannak, akik azon járnak. 14 Mert szoros az a kapu és keskeny az az út, amely az életre visz, és kevesen vannak, akik megtalálják azt.” (Mt 7,13-14)
7 „Mi Atyánk”-ként kizárólag azok szólíthatják meg Istent, akik Istentől születtek. Mindazok, akik engedelmeskedtek Isten parancsának, azaz: hallva az evangéliumot megtértek, hittek Jézus Krisztusban, és újonnan születtek víztől és Szent Szellemtől, jogosan nevezik Istent Atyjuknak.
Bibliai idézetek forrása
Az üzenetben szereplő bibliai idézetek alapjául a Váradi-Károli Biblia szolgált, mely az 1908-as Károli Biblia szórendjével megegyező, a test – (hús-test), lélek – szellem fogalmakat megkülönböztető, az 1660-as Váradi Biblia magyarázó jegyzeteivel ellátott és mai magyar nyelvtanra átültetett kiadás.
-<>-
Baj van a városban – Ökrös Ferenc
